Gyermekterapeuta

hermannoemipszichologusHermán Noémi vagyok, klinikai szakpszichológus és gyermekterapeuta.

2009 óta dolgozom gyerekekkel, voltam többek között családsegítő központban, óvodában, anyaotthonban, jelenleg azonban otthon vagyok másfél éves kislányommal.

Szerencsésnek érzem magam, mert már a középiskola elején tudtam, hogy emberekkel szeretnék majd foglalkozni. Ebből adódóan jött a pszichológia, majd később talán egy Ranschburg előadás adta meg a határozott választ arra, hogy miért éppen gyerekpszichológus legyek. Azóta úgy érzem a legjobb döntést hoztam meg. A gyerekekkel, családokkal való munka alázatra, elfogadásra, türelemre tanít nap, mint nap. Hatalmas felelősséggel jár az, amikor egy anyuka megkeres, hogy segítsek a gyerekén. Sokszor embert próbáló ez a hivatás, de úgy gondolom, hogy megéri. Nem is kell annál nagyobb elismerés, mint amikor pozitív változást látok egy gyereken, vagy éppen a család működésében. Ez jelenti számomra a motivációt és ösztönöz a folyamatos tanulásra.

A gyerekterápiában véleményem szerint nincsenek instant módszerek, amikkel 2-3 alkalom alatt elmulasztjuk a tüneteket. Vagy ha igen, akkor azok nem lesznek tartós változások. Ha szembekerülök egy „problémás” gyerekkel, az első lépés mindig a bizalomteli kapcsolat kiépítése, e nélkül bármi más hiábavaló lenne. Ha ez már megvan, jöhet egy közösen alakított, sokszor „melós” munkafolyamat, ahol a cél, hogy a gyerek boldog legyen, és jól tudjon alkalmazkodni a világhoz, amiben él. Legalább ennyire fontosnak tartom a szülőkkel való folyamatos konzultációt is. Egyrészt mert ők ismerik a legjobban gyermeküket, másrészt pedig a szülő-gyerek kapcsolat javítása a cél, nem pedig megoldani a problémát a hátuk mögött.
Tünetek és problémák, mellyel várom az anyukák jelentkezését:
-szorongásos problémák (bepisilés, körömrágás, tik, túlzott félelem, szeparációs szorongás)
-önértékelési problémák
-magatartási problémák (agresszív, dacos, ellenálló viselkedés)
-nevelési nehézségek, kérdések
-krízishelyzet a családban (kistestvér születése, szülők válása, haláleset)
-alvással, evéssel kapcsolatos lelki eredetű problémák

Mióta én is anya vagyok, vált másik szívügyemmé a kismamák, és csecsemős anyukák pszichés támogatása. Meggyőződésem ugyanis, hogy a legtöbb gyermekkori lelki probléma megelőzhető lenne, ha az anyák nemcsak szoptatási és gyermekgondozási tanácsokat, hanem megfelelő pszichést támogatást is kapnának a szülés utáni hónapokban.
Az anyává válás a mai világban egyre kevésbé tud a maga ösztönös mivoltában fejlődni, hiszen a rengeteg „jó”tanács, és külső elvárás hatalmas súlyt helyez az anyákra. Tökéletesnek és felhőtlenül boldognak „kell lennünk”, még akkor is, ha épp nincs tejünk, a gyerek hasfájós és órákig sír, nem aludtunk már vagy 24 órája, és úgy érezzük, hogy kicsúszott a lábunk alól a talaj. Ezekre nem nagyon kíváncsiak az emberek, erről sok helyen tabu beszélni. A külső elvárások hatására az anyukák gyakran a táplálási és alvási szokások sikeressége vagy sikertelensége mentén értékelik saját anyaságukat. Pedig az is lehet ugyanolyan jó anya, aki valamiért nem tud szoptatni, vagy a gyereke nem alussza át az éjszakát, vagy éppen nem tudta még kialakítani a baba napirendjét. Sokkal fontosabb, hogy mi jónak érezzük magunkat, magabiztosak legyünk, és megengedjük magunknak, hogy a kívülről érkező tanácsok helyett a saját gyerekünk igényeire és az anyai ösztöneinkre figyeljünk. Olyan anyukák jelentkezését várom tehát, akik a fenti sorokból magukra ismertek, és egy kis támogatásra, segítségre vágynak. Mert akkor tudunk a legtöbbet adni gyerekünknek, ha mi is jól vagyunk!

Hermán Noémi
0670 3667571
hermannoemi@gmail.com