„Ugyan már, csak ebben a pillanatban esett le!”, valószínűleg hallottad már ezt. Vagy esetleg te is mondtad már, amikor a kisujjnyi kiflidarab koppant egyet a padlón és a kis totyogód pedig már hajolt is volna érte. Bevallom, én is így voltam ezzel… egészen addig, amíg egy csúnya hasmenéses eset ránk nem ijesztett.
“Úgysem lesz baja, csak egy falat”, vagy mégis?
A híres-hírhedt „öt másodperces szabály” – vagyis hogy ha az étel kevesebb mint öt másodpercig van a földön, akkor még „biztonságos” – valójában nem több egy városi legendánál. Kutatások szerint a baktériumok gyakorlatilag azonnal rákapaszkodnak az ételre, és a padló állapota, az étel jellege, sőt a környezet páratartalma is befolyásolja, mennyi kórokozó kerül rá.
2016-ban például a Rutgers Egyetemen végzett kísérlet során négyféle felületet (kerámia lap, rozsdamentes acél, fa és szőnyeg) teszteltek, és kiderült: a baktériumok akár kevesebb mint egy másodperc alatt is átjutnak az ételre. Nedves, ragacsos ételeknél (mint a szeletelt gyümölcs, sajt vagy főtt tészta) ez a tapadás még gyorsabb és intenzívebb volt. Szóval amikor a gyermek kezéből kipottyan egy almaszelet, nagy az esélye annak, hogy az a darab nem maradt steril.
A kisgyermekeknek gyengébb az immunrendszere
Ami benned „csupán” egy enyhébb gyomorrontást vált ki, az egy kisgyereknél komoly szövődményeket okozhat. Egy kétéves szervezete még nem képes ugyanolyan hatékonysággal védekezni a baktériumok ellen, mint egy felnőtté. Az olyan kórokozók, mint az E. coli, a Salmonella vagy a Listeria, akár napokig tartó hányásos, hasmenéses betegséget is okozhatnak.
És ami még alattomosabb: a padló nem attól „fertőtlenített”, hogy jól néz ki. A látható por vagy szennyeződés hiánya nem jelent steril környezetet – egy padlón több ezer baktériumtörzs is megtapadhat, főként ahol emberek járkálnak cipőben vagy háziállatok élnek együtt a családdal.
De mi van az immunerősítéssel?
Jogos a kérdés: „Nem az a jó, ha a gyerek immunrendszere találkozik egy kis kosszal?” Igen, de nem az éhségtől vezérelve, cementpadlóról felszedett szőlőszemmel. Az egészséges immunerősítés nem egyenlő a kórokozók szándékos kockáztatásával. Egy kertben való játék, homokozás, állatokkal való érintkezés – ezek mind természetes immuntréningek. A direkt módon lenyelt, földről összeszedett ételdarab azonban már nem az a kategória.
Mi a teendő, ha leesik valami?
Szülőként sokszor próbáltam „leegyszerűsíteni” a helyzetet azzal, hogy a hiszti ellenére sem kapta meg a földrehullott ételt, hiszen még mindig könnyebb kezelni egy csalódott gyermeket, mint egy harmadnapos hasmenést és lázfürdős éjszakákat.
Szóval mik a praktikus lépések?
- Mindig legyen egy B-terv, aprított gyümölcs, keksz vagy rágcsálnivaló, amit azonnal elő tudsz húzni a táskádból, ha valami a földre esett.
- Tanítsd meg neki játékosan, mit jelent a „kosz”. Mondd el, hogy amit a földről vesz fel, azon „rossz manók” lehetnek, akik betegséget okozhatnak, ezért inkább nekik adjátok a lepottyant ételdarabot.
- Legyél következetes, hiszen ha ma megengeded a földről evést, holnap már nehezebb megindokolni a következő napon, hogy miért nem szabad.
A döntés a tiéd, de a következmény a gyermeké
Szülőként mindannyian a legjobbat akarjuk. Döntéseket hozunk – napi 847-szer, de egy dologban biztosak lehetünk: a kisgyermek immunrendszere nem kísérleti terület. Egy leesett falatra nemet mondani nem túlzás, hanem előrelátás.
Szóval legközelebb, amikor koppan valami a padlón, és a pici már nyúlna érte… csak emlékeztesd magad: „Egy perc sírás jobban megéri, mint napokat tölteni a betegség kezelésével.”
Szólj hozzá, vagy kérdezz bátran!